Elhelyez�s, tart�si k�rd�sek

A szobah�m�rs�klet t�k�letesen megfelel tengerimalacaink tart�s�ra. Legjobban 16-20 fokon �rzik magukat. A malacok f�r�helye a lak�s egy huzatmentes, vil�gos pontj�n �lljon, de ne �rje k�zvetlen napf�ny. Csendes, de ne a csal�d �let�t�l teljesen elz�rt helyet keress�nk. A tengerimalacnak biztons�g�rzetet ad, ha helye nincs t�l alacsonyan, ez�rt ha lehet, legal�bb egym�teres magass�gban pr�b�ljuk elhelyezni.
A malacok r�sz�re az �zletek �vegterr�riumokat �s ketreceket k�n�lnak.

Ketrec

A ketrecek m�anyag t�lc�b�l �s f�mr�csb�l �llnak. K�nny� kezelni �ket, a r�cs lepattinthat� (m�anyag kapcsok r�gz�tik), a t�lc�t egyszer� tiszt�tani. Miel�tt megvessz�k a ketrecet, ellen�rizz�k, hogy az ajt�k megfelel� m�ret�ek, �s j� helyen vannak-e. K�v�lr�l k�nnyen el kell majd �rn�nk az etet�t, az itat�t, �s az �llatokat k�nnyed�n ki- �s be kell tudni helyezn�nk. J�, ha sz�nar�cs is tartozik a felszerel�shez. A sz�nar�csot a ketrec r�cs�ra bel�lr�l kell felakasztani, �s egy sz�nak�teget belehelyezni. Az �llatok innen falatozhatnak, nem taposs�k �ssze sz�n�jukat. A sz�nar�cs kiv�l� a nagyobb darabokb�l �ll� z�ldeles�g elhelyez�s�re is.
Ellen�rizz�k, hogy a m�anyagt�lca pereme el�g magas, legal�bb 10 cm-es legyen. A malacok mozg�sukkal almot �s eles�get sz�rnak ki, az enn�l alacsonyabb perem mellett ez folyamatos probl�ma lenne.

�vegterr�rium

A legt�bb d�sz�llat-bolt k�n�l alacsonyabb oldal�, �vegb�l k�sz�lt f�r�helyeket. Nagy el�ny�k, hogy j�l l�tszik a benn�k tartott �llat, nem zavarja r�cs a szeml�l�t. Nem t�l dr�g�k, m�retre is rendelhet�k, �gy az otthonunk adotts�gainak legmegfelel�bb m�ret�t v�s�rolhatjuk. H�tr�nyuk, hogy nehezen mozgathat�k �s t�r�kenyek, �gy tiszt�t�suk neh�zkes lehet. Egy�bk�nt k�nnyen tiszt�n tarthat�k �s fert�tlen�thet�k. A malacok sem tudnak bel�l�k almot �s t�pl�l�kot kisz�rni.
Az �vegterr�rium oldala legal�bb 25 cm magas legyen. Enn�l viszont ne k�sz�ttess�nk j�val magasabb oldalfal� z�rt f�r�helyet, mert a szell�z�s problematikus lesz. A vizeletb�l p�rolg� g�zok megrekednek a terr�rium als� r�tegeiben - �ppen ott, ahol �llataink tart�zkodnak.
Az �vegterr�rium ellen sz�l� legf�bb �rv m�gis az, hogy malacaink a k�rnyezett�l elszigetelve �lnek benn�k. Az �vegfal sz�mukra nem "�tl�that�", �gy minden inger fel�lr�l �ri �ket, amit�l sokkal ijed�sebbek lesznek, mint a r�csos f�r�helyen tartott t�rsaik. Nehezebben integr�l�dnak a k�rnyezet �let�be, �s �let�k is sokkal unalmasabban telik. Terr�riumokat egym�s mell� t�ve sem tudnak a "szomsz�dok" kommunik�lni, mint a ketrecekben.

Magunk is bark�csolhatunk tengerimalac-f�r�helyet, vagy ak�r asztalossal is k�sz�ttethet�nk megfelel�t. Ak�r egy r�gi b�tort, polcot is �t lehet alak�tani. Ebben az esetben a m�retet nem korl�tozza az �zletek v�laszt�ka, �s fant�zi�nkra hagyatkozhatunk. A faanyagot viszont megfelel�en szigetelni kell, az alj�t �s az oldalakat n�h�ny centim�teres magass�gig bel�lr�l bor�tsuk v�zhatlan �s k�nnyen tiszt�that� anyaggal, p�ld�ul lin�leummal. Ebben az esetben a vizelet �s a nedves t�pl�l�k nem kezdi ki a f�t.
A f�r�hely kiv�laszt�s�n�l tartsuk szem el�tt, hogy t�l nagy hely nem l�tezik! K�r�lm�nyeinkhez k�pest mindig a legnagyobb otthont v�lasszuk kedvenc�nknek. Sokan azt hiszik, hogy a tengerimalacok nem ig�nylik a mozg�st, hiszen eg�sz nap egyhelyben �lnek. T�nyleg nem sokat mozognak, de csak ha akkora helyre vannak bezs�folva, ahol megfordulni is alig tudnak! Ha nem mozognak, annak a kis ter�let vagy az unalom az oka.
A tengerimalacok f�r�helye legal�bb 80-100 cm hossz� legyen, ez k�t �llatnak elegend�. A boltokban sajnos sokszor olyan terr�riumot vagy ketrecet k�n�lnak, ami t�ls�gosan kicsi ahhoz, hogy egy feln�tt tengerimalacnak otthont adjon. �rdemes alaposabban felder�teni a lehet�s�geket, miel�tt v�lasztunk.

Felszerel�sek

Itat�

A tengerimalacoknak, ugyan�gy mint a legt�bb �llatnak, iv�v�zre van sz�ks�g�k. Folyamatosan legyen el�tt�k v�z, hogy b�rmikor ihassanak. Ha t�lban adjuk a vizet, olyan t�lat v�lasszunk, ami neh�z, p�ld�ul f�m vagy ker�mia, hogy �llataink ne tudj�k fell�kni. A tengerimalacok azonban rendetlen �llatok, �gy hamarosan alom, t�p, z�lds�gek, �s a legk�l�nf�l�bb dolgok fognak a vizest�lba ker�lni. Ezt csak �gy ker�lhetj�k el, ha �nitiat�t haszn�lunk. Az �nitat� m�anyag vagy �veg tart�ly, amib�l �llataink kis cs�v�n kereszt�l tudnak inni. Haszn�lat�t minden probl�ma n�lk�l megtanulj�k, m�r a n�h�ny napos k�lyk�k is sorban �llnak anyjuk ut�n az itat�n�l! A legfontosabb, hogy az �nitat� ne cs�p�gj�n (ez sajnos gyakori konstrukci�s hiba!). K�rj�k meg az elad�t, mutassa meg haszn�lat�t, �s ellen�rizz�k a cs�p�g�st! A ketrecben �gy helyezz�k el, hogy a malacoknak fel kelljen emelni a fej�ket, ha inni akarnak. Ha k�lyk�k vannak, term�szetesen az � m�ret�kh�z �ll�tsuk be!

Etet�

Etet�nek szint�n pr�b�ljunk meg feld�nthetetlen t�lat haszn�lni, b�r a tengerimalacok igen tal�l�konyak, ha az eles�g kisz�r�s�r�l van sz�. Ma m�r remek kism�ret� kutya- �s macskat�lakat lehet kapni m�anyagb�l. Ha m�ni�kus r�gcs�l� kedvenc�nk, ink�bb egy kicsi rozsdamentes f�mt�lat vagy ker�mia-etet�t v�s�roljunk sz�m�ra. Nagyon praktikusak a t�m�r �vegb�l k�sz�lt, neh�z hamut�lak is.
Lehet�leg ne vegy�nk dupla-t�lakat: ezek k�t m�lyed�ssel rendelkeznek, egyik a v�znek, m�sik a t�pnak. Nem praktikusak; gondoljuk csak el: a vizet val�sz�n�leg sokkal gyakrabban kell cser�lni, mint a t�pot ut�nt�lteni, ekkor pedig feleslegesen ki kell sz�rnunk azt is. M�sr�szt k�nnyen v�z ker�lhet az eles�gre, �s t�pdarabok hullanak majd a v�zbe.

Sz�nar�cs

Nem kell felt�tlen�l, a tengerimalacok szeretnek a sz�n�ban turk�lni �s belefek�dni. El�g, ha egyszer�en egy nagy csom�val helyez�nk be hozz�juk. A szennyez�d�tt sz�n�t persze ki kell cser�lni. Ha hossz�sz�r� �llatokat tartunk, rendszeresen ellen�rizz�k a sz�rzetet, �s t�vol�tsuk el az esetleg beleakadt sz�nadarabk�kat.

Alom

Alomk�nt legt�bben faforg�csot haszn�lnak, pedig m�s megold�s is k�n�lkozik. J�l bev�lt a macskaalmok haszn�lata. A macskaalom apr� szem� �sv�nyi k�sz�tm�ny, kiv�l� nedvsz�v� �s szagtalan�t�. 2-3 cm-es r�tegben tegy�k a terr�rium vagy a t�lca alj�ra. A v�s�rl�sn�l t�j�koz�djunk; ma m�r sz�mtalan macskaalom kaphat�, sokf�le min�s�gben. Olyat v�lasszunk, ami csom�sodik, �s nem porol. A csom�sod�s azt jelenti, hogy nedvess�g hat�s�ra a szemek csom�kk� �llnak �ssze, majd kisz�radnak, nem pedig egyfajta massza keletkezik, mint az olcs�bb almok eset�ben. A csom�kat azut�n k�nny� elt�vol�tani az alomb�l, nem marad h�tra nedvess�g. A poros macskaalom gyenge min�s�g�, a sz�ll� por r�telepszik a terr�rium �veg�re, az �llat sz�r�re, �s egyeltal�n mindenre a lak�sban.
A macskaalmot nem kell s�r�n cser�lni, de ellen�rizz�k naponta, �s a csom�kat t�vol�tsuk el.
A macskaalom tetej�re az �llatok k�nyelme �rdek�ben sz�rjunk egy v�kony r�teg faforg�csot, ezt mindig cser�lj�k, ha beszennyez�d�tt.
Term�szetesen a faforg�cs is j� megold�s, de itt is �gyelj�nk arra, hogy min�l kev�sb� poroljon.

J�l bev�ltak a k�l�nf�le n�v�nyi r�szekb�l, pl. kukoric�b�l k�sz�lt almok is.
Ha �j vagy ismeretlen almot haszn�lunk, kezdetben ellen�rizz�k, mennyire nedvsz�v�, �s a tapasztalatok alapj�n d�nts�k el, milyen s�r�n szorul majd cser�re. Azt is figyelj�k, hogy esetleg nem fogyaszt-e bel�le kedvenc�nk t�l sokat. Ez f�leg a term�szetes, n�v�nyi r�szekb�l vagy pap�rb�l k�sz�lt almok eset�ben okozhat gondot.

Nem tan�csos kiz�r�lag sz�n�t vagy szalm�t alomk�nt haszn�lni. Ezek az anyagok nem sz�vj�k be kell� m�rt�kben a nedvess�get, �s szagmegk�t�s�k sem megfelel�. A hossz�sz�r� �llatok sz�r�be is k�nnyen beleakadnak.

�js�gpap�rt is szoktak m�g haszn�lni, de ezt legfeljebb az alom al� tegy�k al�t�tnek, �s csak akkor, ha �llataink nem hajlamosak arra, hogy kikaparj�k �s �sszer�gj�k. Haszn�lata megk�nny�ti �s meggyors�tja majd az elhaszn�l�dott alom elt�vol�t�s�t.

Nincs �ltal�nos szab�ly arra, hogy milyen gyakran kell az almot cser�lni. Mindig a f�r�hely nagys�ga �s az �llatok l�tsz�ma a meghat�roz�. �ltal�ban elegend� a heti csere, de figyelj�k �llataink hely�t, �s ha nedvess�get tapasztalunk, �j�tsuk fel az almot.

Egy�b berendez�si t�rgyak

Fadarabokkal, fa�gakkal, alacsony (4-5 cm magas) faemelv�nyekkel tehetj�k v�ltozatoss� �llataink f�r�hely�t. Sok malac - f�leg a k�lyk�k - szeretik a kisebb alagutakat, cs�veket is, �s sz�vesen bujk�lnak, kerget�znek benn�k. F�b�l, er�sebb m�anyagb�l �s ker�mi�b�l k�sz�lt t�rgyakb�l v�logathatunk, de ak�r vastag kartonpap�rb�l is k�sz�thet�nk megfelel�eket. Ha vemhes n�st�ny is van a csapatban, vigy�zzunk arra, nehogy beszoruljon egy ilyen j�t�kba, vagy egy m�sik, �ppen ugyanoda beszalad� �llat nyomja meg v�letlen�l. Ha k�ts�g�nk van, ink�bb vegy�k ki a bujk�l�kat.

Szimpatikus megold�snak t�nik a h�zik� is, mert az �llatok szeretnek elb�jni benn�k. A frissen v�s�rolt k�ly�knek m�gsem �rdemes h�zat betenni, mert feltehet�en eg�sz idej�t abban fogja t�lteni, �s sokkal nehezebben szokja meg hely�t �s a csal�d mozg�s�t is. Amint kiss� megszel�d�lt, vehet�nk neki b�v�helyet. A h�z akkora legyen, hogy abban egy kifejlett tengerimalac is k�nyelmesen meg tudjon fordulni. Ha t�bb �llat van egy helyen, mindegyiket l�ssuk el kuck�val. Gondoljunk arra is, hogy egy ell� n�st�nynek k�nnyen probl�m�i ad�dhatnak egy h�zik�ban: nincs el�g helye mozogni, nem biztos, hogy el tudja l�tni az �jsz�l�tteket, �s ellen�rizni sem tudjuk, minden rendben van-e.
Ha h�zik�t vagy m�s b�v�helyet vesz�nk, v�zszintes tetej�t v�lasszunk, hogy kedvenc�nk felm�szhasson r�. �gy tov�bbi helyet �s mozg�slehet�s�get nyer�nk. Ha t�l magas lenne, �p�ts�nk r�mp�t a h�zik�ra. Lehet, hogy malacunkat az els� alkalommal, pl. egy falatk�val kell r�venni, hogy felm�sszon, de k�s�bb azt�n biztosan haszn�lni fogja �j "kil�t�j�t".

N�pszer� a f�gg��gy is. Eredetileg g�r�nyeknek tervezt�k, de a tengerimalacok is el�szeretettel haszn�lj�k. K�szen kaphat�, de pl. egy t�r�lk�z�b�l h�zilag is egyszer�en k�sz�thet�: egy n�gyzetes darab sarkaira k�ss�nk sp�rg�t vagy l�ncot, �s olyan magass�gban r�gz�ts�k, hogy �llataink k�nyelmesen bele tudjanak m�szni. El�sz�r finoman tegy�k bele �ket, hogy �szrevegy�k kellemes, �j fekv�hely�ket. A k�lyk�k nagyon hamar bele fognak szokni! A f�gg��gyat rendszeresen mosni kell majd, anyag�nak kiv�laszt�s�n�l gondoljunk erre is.

Sz�ll�t�doboz

Ha el kell vinni otthonr�l tengerimalacunkat (pl. �llatorvoshoz k�sz�l�nk), j�, ha megszokott doboz�ban utazhat. Ma m�r t�bbf�le m�anyag sz�ll�t�doboz k�z�l v�laszthatunk, ezeket t�bbnyire kuty�k �s macsk�k r�sz�re k�sz�tik. A legkisebb m�retek �ppen megfelelnek tengerimalac-sz�ll�t�sra. Olyat vegy�nk, amelyik z�rt, hogy �llatainknak kell� biztons�g�rzetet adjon, ugyanakkor j�l szell�zik. L�teznek m�anyag-dobozok kisr�gcs�l�k sz�ll�t�sra is, el�ny�k, hogy fel�l, nem pedig oldalt ny�lnak. V�s�rl�s el�tt azonban ellen�rizz�k, hogy m�ret�k megfelel-e egy kifejlett tengerimalacnak. �tmenetileg megfelel egy hull�mpap�r doboz is, ha az oldalaira szell�z�ny�l�sokat v�gunk, �s z�r�s�t megb�zhat�an meg tudjuk oldani. A doboz alj�ra a bev�lt alomanyagb�l ter�ts�nk, n�mi sz�n�val �s kev�s z�ldeles�ggel, pl. s�rgar�p�val tegy�k komfortoss�.

Tengerimalacok a kertben

Ha nem a lak�sban, hanem egy mell�k�p�letben helyezz�k el tengerimalacainkat, meg kell oldanunk, hogy a h�m�rs�klet t�len se sz�lljon 10-12 fok al�. A helys�g j�l szell�z� �s huzatmentes legyen.

A melegebb napokra gondolva kerti kifut�t is �p�thet�nk. Itt az �llatok kedv�kre legelhetnek, �s term�szetes napf�ny is �rheti �ket. V�z�t k�sz�thetj�k f�b�l is, hiszen a tengerimalacok nem r�gnak t�l elsz�ntan. A legfontosabb, hogy teljesen z�rt legyen (fedj�k stabil r�ccsal), nehogy egy k�rny�kbeli macska vagy esetleg m�s kisragadoz� hozz�f�rhessen �llatainkhoz. Amennyiben �jszak�ra is kint hagyjuk a malacokat, a biztons�gi k�vetelm�nyeknek m�g szigor�bbaknak kell lenni�k, hiszen a macsk�k f�k�nt �jjel porty�znak, a fel�gyelet n�lk�l hagyott tengerimalac pedig k�nny� pr�da lenne sz�mukra. A kifut�t v�dj�k az es� �s a sz�l ellen is. Es� ut�n csak akkor engedj�k ki kedvenceinket, amikor a f� �s a talaj m�r felsz�radt.

A kifut� egy r�sze mindig �rny�kban �lljon, hiszen �llataink nem tudnak hosszabb ideig a napon tart�zkodni; k�nnyen t�lmelegszenek �s elpusztulhatnak. A kifut� elhelyez�sekor gondoljunk arra is, hogy a nap folyam�n m�s �s m�s ter�letek vannak �rny�kban �s napons�t�sben; ami d�lel�tt m�g �rny�kos, lehet, hogy d�lut�nra m�r a t�z� napon �ll.
Az igazi k�nikul�ban pedig �llataink is jobban �rzik magukat a h�v�sebb lak�sban.

Malacok a szob�ban, "szel�d�t�s"

Kedvenceinket rendszeresen kiengedhetj�k a lak�sban, hogy felfedezhess�k k�rnyezet�ket, �lm�nyeket gy�jtsenek, �s kicsit t�bbet mozoghassanak. A "futtat�s" ugyanakkor mindig remek alkalom, hogy foglalkozzunk �llatainkkal, jobban megismerj�k �ket - �s �k is jobban megismerhessenek minket.
Megfelel� el�k�sz�t�s mellett ak�r egy teljes szob�t vagy az eg�sz lak�st is birtokukba vehetik. El kell t�vol�tanunk minden olyan t�rgyat, ami vesz�lyes lehet, ha �llataink beler�gnak. Ilyen lehet egy elektromos k�bel, vagy m�rgez� szoban�v�ny is. El kell torlaszolnunk minden olyan ny�l�st, r�st, amibe beszorulhatnak, vagy ahonnan nem tudjuk majd kivenni �ket. Gondoljunk az egy�b vesz�lyforr�sokra is: minden csal�dtag legyen tiszt�ban azzal, hogy �ppen tengerimalacok j�rnak a lak�sban, hiszen egy hirtelen ajt�nyit�s, egy b�tor od�bb tol�sa v�gzetes k�vetkezm�nyekkel j�rhat a malacokra n�zve. Figyelj�nk arra, hogy az �llatok ne juthassanak ki a lak�sb�l, ak�r pl. az erk�lyre, ahonnan esetleg le is eshetnek. Egy�b h�zi�llatainkr�l se feledkezz�nk meg: csak akkor engedj�k kuty�nkat, macsk�nkat egy helyis�gbe a tengerimalacokkal, ha eg�szen biztosak vagyunk abban, hogy nem fognak k�rt tenni benn�k.
De minden �vint�zked�s mellett is csak folyamatos fel�gyelet mellett engedj�k kedvenceinket szabadon j�rk�lni a lak�sban!
Ha a lak�s "biztos�t�sa" nem oldhat� meg megnyugtat�an, akkor ink�bb k�sz�ts�nk szobai kifut�t. A tengerimalacok nem igaz�n szabadul�-m�v�szek, egyszer�bb anyagokkal is leker�thet�nk egy nagyobb ter�letet sz�mukra. Egy-egy alacsonyabb fal�c, kartondoboz vagy kisb�tor is a seg�ts�g�nkre lehet. De lehet k�szen is kapni erre a c�lra r�csos paneleket, melyekkel tetsz�s szerinti helyeket ker�thet�nk le a lak�sb�l.

Amikor el�sz�r kiengedj�k �ket, val�sz�n�leg nem fognak t�l b�tornak t�nni. Legink�bb egy sarokban kuksolnak majd, vagy azon a helyen, ahov� el�sz�r tett�k �ket. Megk�nny�thetj�k a dolgukat, ha nem egy teljesen ny�lt terepen kell k�zlekedni�k: kisebb "fedez�keket" tehet�nk ki nekik, pl. egyszer� kartondobozokat, melyekre t�bb ny�l�st v�gunk, hogy ki �s be k�zlekedhessenek rajtuk kereszt�l. Ha a rejtekhelyekbe itt-ott egy falatk�t, z�lds�gf�l�t tesz�nk, hamar r� fognak j�nni, hogy �rdemes felfedez� utakra indulni.

Ha ismerj�k kedvenc�nket, �szre fogjuk venni a jeleket, amikor "ki kell menni�k". Ilyenkor sz�pen tegy�k vissza �ket a hely�kre, majd dolguk v�gezt�vel j�hetnek ism�t ki. Ak�r a szob�ban is elhelyezhet�nk egy alacsonyabb perem� t�lc�t alomanyaggal t�ltve, ha szerencs�nk van, felismerik majd, �s rendszeresen felkeresik.

A tengerimalacok tal�n a legalkalmasabb kis�llatok arra, hogy rendszeresen k�zbe vegy�k, "szeretgess�k" �ket. Megfelel� b�n�sm�d mellett nagyon bizalmasak lesznek az emberrel, k�l�n�sen gazd�jukkal szemben. De ne csod�lkozzunk azon, hogy a frissen hazavitt, n�h�ny hetes k�ly�k nagyon f�l, neh�z kivenni a hely�r�l, �s ha k�zbe veszz�k, r�gkap�l, vis�t, �s l�that�an nem �r�l a kapcsolatfelv�telnek. Ez teljesen norm�lis. �j helyre ker�lt, nincs mellette az anyja, �s megszokott t�rsai, minden idegen sz�m�ra. Id�re van sz�ks�ge, hogy megismerje �j k�rnyezet�t, a zajokat, a csal�d �letritmus�t. Ha nincs egyed�l, hanem p�ld�ul egy m�sik k�ly�k vagy a csal�d id�sebb malaca van vele, sokkal hamarabb felold�dik, �s felfedez� utakra indul ketrec�ben. De az els� egy-k�t h�tben biztosan bizalmatlan lesz, az els� n�h�ny napban m�g az is el�fordulhat, hogy csak �jszaka mer t�pl�lkozni. Legy�nk t�relemmel, de vegy�k k�zbe minden nap, hogy megszokja, semmi baj nem t�rt�nik, ha vel�nk van. El�sz�r ne tegy�k le a lak�sban, mert f�lelm�ben el fog b�jni, �s csak nagy neh�zs�gek �r�n tudjuk majd ism�t megfogni. Mindez pedig felesleges stressznek tenn� ki. Ink�bb csak k�zben hordozzuk, vegy�k �lbe. Ter�ts�nk al� egy t�r�lk�z�t, hiszen eleinte nem fogjuk felismerni, amikor visszak�redzkedik a hely�re. Csak akkor pr�b�ljuk elengedni a szob�ban, amikor k�zbe �s �lbe v�ve m�r nem retten meg minden zajra, hanem sokkal ink�bb �rdekl�dve figyeli a v�ltoz�sokat.

Ha kedvenc�nk harap�s, vagy esetleg harap�snak b�lyegezve ker�lt hozz�nk, n�h�ny csellel �t is kezess� tehetj�k. Legel�sz�r der�ts�k ki, hogy mi lehet a probl�ma oka. Sok tengerimalac el�sz�r v�letlen�l harap kicsit az �t tart� k�zbe, mire az ijedt gazda gyorsan leteszi. A malac ilyenkor persze hamar megtanulja, hogy ha �ppen nincs kedve k�zben lenni, harapjon, akkor biztosan leteszik. Lehet, hogy els� hall�sra furcs�n hangzik, de a legfontosabb, hogy NE tegy�k le a malacot, amelyik harap! A tengerimalacok nem olyan elsz�ntak, hogy folyamatosan, t�bbsz�r is komolyan megharapj�k az ember kez�t. Egy figyelmeztet� harap�s ut�n t�bbnyire fel is adj�k. V�ltsunk rajta fog�st, de ne tegy�k le azonnal! �gy gyorsan meg�rti, hogy a harap�s nem a megfelel� eszk�z a kommunik�ci�ra.
Igen ritk�n fordul el�, hogy egy tengerimalac annyira f�l, hogy harap, amikor k�zbe szeretn�nk venni. Ez csak igen sz�ls�s�ges �s kegyetlen tart�si k�r�lm�nyek hat�s�ra alakul ki. Ilyen esetekben hagyjunk n�h�ny hetet a felold�d�sra, hogy kicsit megismerhesse �j hely�t, kedveskedj�nk neki kedvenc eles�geivel. Pr�b�ljuk r�venni, hogy k�zb�l vegye el a falatokat! Akkor pr�b�ljuk meg rendszeresen k�zbe venni, amikor m�r nagyobb bizalommal k�zlekedik ketrecbe ny�l� kez�nk k�r�l.

T�rs�t�s

A tengerimalacok t�rsas �llatok, beszerz�s�kkor ez az els�, amit figyelembe kell venn�nk. Soha ne tartsunk mind�ssze egy �llatot, m�g akkor sem, ha naponta viszonylag sok id�t tudunk r� �ldozni. Semmilyen emberi foglalkoz�s nem p�tolhat egy m�sik tengerimalacot, egy olyan t�rsat, aki nem csak alkalmank�nt, hanem a nap 24 �r�j�ban mellette van. Sokan azt gondolj�k, egy mag�nyos �llat hamarabb �s jobban megszel�d�l. Ennek tal�n �ppen az ellenkez�je igaz: Az �j helyre ker�lt �llatok eleinte val�ban meglehet�sen f�l�nkek, de pl. k�t vagy t�bb �llat egy�tt sokkal hamarabb megszokja k�rnyezet�t. Egym�st �szt�nzik mozg�sra, felfedez�sre, s�t m�g ev�sre is!

A "p�rban" tart�s els� hall�sra j� �tletnek t�nhet, hiszen egy h�m �s egy n�st�ny szinte minden esetben nagyon k�nnyen �sszeszokik. A n�st�ny azonban minden ell�s ut�n szinte azonnal �jb�l vemhes�l, �gy egy�tt tart�s eset�n �lland�an vemhes lenne �s k�zben el�z� k�lykeit neveln�. Mindez pedig nagyon megterheli a szervezet�t, el�bb-ut�bb komplik�ci�khoz vezet, ez�rt mindenk�ppen elker�lend�. Vagyis a n�st�nyt rendszeresen k�l�n kell z�rni a h�mt�l, teh�t idej�k j�r�sz�t egyed�l t�lten�k.

Tartsunk ink�bb k�t h�met vagy k�t n�st�nyt. Az egy�tt tartott n�st�nyekkel t�bbnyire nincs semmi probl�ma, ha azonban k�t h�met szeretn�nk, m�g k�ly�kkorukban (4-8 hetesen) szerezz�k be �ket. A feln�tt h�meket azonnal sz�t kell v�lasztani, amint n�st�ny bukkan fel a k�zelben (ak�r egy lak�sban, �s csak a szaga jut el a h�mekhez!). 3-4 h�napos koruk k�r�l az egy�tt csepered� h�m testv�rek is egym�s ellen fordulnak, ha n�st�nyt �reznek. A h�mek rivaliz�l�sa komoly vereked�sekhez vezet, k�nnyen meg is �lhetik egym�st. M�g a l�tsz�lag kisebb sebek is m�lyek, nehezen gy�gyulnak, �s alapos ell�t�st ig�nyelnek.
Ha egy�tt tartott h�mjeink egyike elpusztulna, akkor is egy fiatal k�lyk�t vegy�nk mell�. Egy k�ly�k hamar elfogadja az id�sebb �llat dominanci�j�t, �s val�sz�n�leg k�nnyen �ssze fognak szokni.

Aki arra gondol, hogy legal�bb n�ha-n�ha szeretne almot malacait�l, de nem akar folyamatosan teny�szteni, vegyen t�bb n�st�ny. A n�st�nyek folyamatos t�rsas�got biztos�tanak egym�snak, id�nk�nt pedig el lehet vinni �ket fedeztetni egy teny�szt�h�z vagy ismer�sh�z, aki h�meket is tart. �gy nem kell magunknak megoldanunk a h�mek k�l�nz�r�s�t, �s a folyamatos "gyermek�ld�s" is egyszer�en elker�lhet�.

Az �r�kbe fogadott tengerimalac

Az �r�kbe fogad�sra felk�n�lt malacok m�ltja t�bbnyire sajnos ismeretlen. Nem tudjuk, mikor, milyen �s�kt�l sz�lettek. Nem ismerj�k eg�szs�g�ket, szok�saikat sem. Mindemellett pr�b�ljunk meg min�l t�bb inform�ci�hoz jutni att�l, aki k�n�lja vagy �tmenetileg befogadta �ket: Mennyi id�s lehet? Milyen malacokkal volt egy�tt? Mit evett? Volt-e beteg? Stb, stb...
Az �j malacot kezelj�k �l�sk�d�k ellen: f�rdess�k pl. k�ls� �l�sk�d�k v. gomb�k elleni samponnal, haszn�ljunk pl. cseppent�s szert az esetleges atk�k �s f�rgek ellen. Ellen�rizz�k, �s ha sz�ks�ges, v�gjuk vissza a karmokat.
Az els� egy-k�t h�tben kezdj�k el azzal etetni, amit eddig kapott, �s csak fokozatosan v�ltsunk az �ltalunk helyesnek tartott �trendre. Ha sz�ks�ges, tan�tsuk meg az �nitat� haszn�lat�ra is. A z�ldeles�gek k�r�t csak fokozatosan b�v�ts�k, egyszerre csak kis mennyis�ggel k�n�ljuk meg. Ha nem fogad el bizonyos t�pl�l�kot, ne ess�nk k�ts�gbe: saj�t malacaink el�bb-ut�bb r� fogj�k szoktatni az �jdons�gokra, erre ann�l t�bb az es�ly, min�l fiatalabb az �j j�vev�ny.
A t�rs�t�ssal �vatosan j�rjunk el, hiszen nem tudjuk, mennyire szocializ�lt malaccal van dolgunk. A k�ly�kkor�t�l egyed�l feln�tt, m�s malacok t�rsas�g�t�l elz�rt �llatokkal val�sz�n�leg neh�z dolgunk lesz, de meg�ri, hiszen �gy megmenthetj�k att�l, hogy �lete v�g�ig egyed�l veget�ljon.

Egy�tt tart�s ny�llal: NE!

N�pszer� �s sajnos nagyon vesz�lyes k�vetkezm�nyekkel j�r� t�ved�s, hogy a tengerimalac �s a ny�l egy ketrecben egy�tt is tarthat�.
El�sz�r is: t�l nagy a m�retk�l�nbs�g. Egy ny�l - m�g ha t�rpeny�l is - k�nnyen megs�rtheti a malacot. Egy-egy, a ny�l sz�m�ra j�t�kos ugr�s vagy r�g�s komoly s�r�l�seket okozhat a m�sik �llatnak. A tengerimalac-k�lyk�k ak�r gerinct�r�ssel is v�gezhetik.
M�s a k�t faj aktivit�si ritmusa is: a nyulak hajnalban �s sz�rk�letkor a legakt�vabbak, m�g a malacok �r�nk�nti ritmusban �lnek: pihen�s, ev�s, mozg�s k�veti egym�st, sokszor egy nap. Az �ppen pihen� �llatot a m�sik mozgol�d�sa �s j�t�kra invit�l�sa folyamatos stressznek teszi ki.
Mindketten kol�ni�ban �lnek, de a nyulaknak egyenk�nt van j�ratuk, �s csak az egym�shoz legk�zelebb �ll� �llatok osztoznak - �tmenetileg - egy-egy �regen. A malacok csapatban, egy�tt mozognak �s pihennek. A nyulak rendszeresen nyalogat�ssal tisztogatj�k egym�st, a tengerimalacok nem: f�lnek, �s menek�lnek a nyulak ezir�ny� k�s�rletei el�l.
A n�st�ny-nyulak sokszor lesznek �lvemhesek. Ilyenkor f�szket �p�tenek, �s agressz�van v�dik azt: a malacok ebb�l semmit nem �rz�kelnek, hiszen az � �let�kb�l ez a magatart�sforma hi�nyzik. Nem "tisztelik" a nyulak ilyen ig�nyeit, �gy azok ak�r hal�lra is haraphatj�k �ket. Ha feln�tt n�st�nyek �s k�lyk�k is vannak egy�tt �s az anyanyulak pl. tengerimalac-k�lyk�ket akarnak a nyakb�r�kn�l cipelni, a k�vetkezm�ny s�lyos lehet. A malacok nem ismerik fel, mir�l van sz�: nem ernyednek el, mint a kisnyulak. Megijednek, mozognak, er�sen fic�nkolnak, �s komoly s�r�l�seket szenvednek.

Az egy ketrecben tart�s eredm�nye teh�t: mindk�t �llat MAG�NYOSAN �l egym�s mellett! Szok�saik �s kommunik�ci�juk annyira elt�r�, hogy nem jelenthetnek t�rsat egym�s sz�m�ra.

A k�z�s tart�s m�gis megoldhat�, de nem ketrecben: csak ha kell�en nagy, t�bb n�gyzetm�teres kifut� �ll rendelkez�sre. Ilyen helyen t�bb ny�l �s t�bb malac tarthat� egy�tt. Biztos�tsunk sok b�v�helyet, hogy az �llatoknak legyen lehet�s�g�k kit�rni egym�s el�l. Lehet�leg ink�bb kasztr�lt baknyulakat, ne n�st�nyeket tartsunk ilyen k�z�ss�gben. K�s�rj�k alapos figyelemmel a csapatok �let�t, �s ha indokolt, v�lasszuk k�l�n a probl�m�s egyedeket.

�pol�s

Rendszeresen, de legal�bb minden takar�t�sn�l ellen�rizz�k tengerimalacaink eg�szs�g�t. N�zz�k meg szem�ket, f�l�ket, karmaikat �s b�r�ket, hogy minden rendben van-e. A szemek legyenek tiszt�k, v�lad�kt�l mentesek. Az er�s, l�that� k�nnyez�s sem norm�lis. A f�lek legyenek tiszt�k, ha kell, tisztogassuk meg �ket. Haszn�lhatjuk a kuty�k vagy macsk�k sz�m�ra k�sz�lt szereket, de mindig csak a f�l k�ls� r�sz�hez ny�ljunk! Ha a f�l felt�n�en szennyezett vagy gyulladtnak t�nik, k�rj�k �llatorvos seg�ts�g�t!
Hetente-k�thetente ellen�rizz�k �llataink karmait, �s v�gjuk le a v�g�ket, ha sz�ks�ges. A t�ln�tt karmok sok kellemetlens�get okoznak az �llatnak. Mindenbe beleakadnak, a hossz�sz�r� malacok sok sz�rt t�pnek ki vele a napi tiszt�lkod�s sor�n, vagy ak�r ha k�zbe vessz�k �ket, �s kalimp�lnak. Ha esetleg kisebb n�zetelt�r�sre ker�l sor k�z�tt�k, k�nnyen megs�rthetik egym�st. K�l�n�sen a skinny-k eset�ben kell nagy s�lyt fektetni a karom�pol�sra, hiszen az � b�r�ket nem v�di semmi a karmol�sokt�l.
A karomv�g�skor j�rjunk el �vatosan, a tengerimalacok k�nnyen megijednek �s elr�ntj�k a l�bukat. Vigy�zzunk, ne v�gjunk bele a karomban fut� �rbe! A vil�gosabb sz�n� malacok karm�ban szabad szemmel is l�tni lehet a kis v�reret. A s�t�tebb �llatok eset�ben ezt csak sejteni lehet. Ha m�gis megs�rten�nk, akkor sem t�rt�nik nagyobb baj, haszn�lhatunk pl. helyi v�rz�scsillap�t�t. Ink�bb s�r�bben v�gjuk a karmokat, egyszerre csak egy keveset.
A heti ellen�rz�sekkor mindig n�zz�k meg a sz�rzet �s a b�r �llapot�t is. A matt sz�r, az egyenetlens�gek, sz�rhi�nyok, a h�ml� b�r mind valamilyen probl�ma jelz�sei.

Sz�r�pol�s

Aki r�vidsz�r� tengerimalacot tart, annak nincs sok dolga. Aki viszont valamelyik hossz�sz�r� fajta mellett d�nt, k�sz�lj�n fel arra, hogy az �llatok sz�rzet�tnek k�l�n figyelmet kell szentelnie. E fajt�k sz�re igen tekint�lyes hosszt �rhet el, �s mivel r�vid l�b�, alacsony �llatr�l van sz�, ez gondokat okozhat. A sz�rt rendszeresen f�s�lni/kef�lni kell, hogy a csom�sod�st elker�lj�k. Ehhez m�r k�ly�kkorban szoktatni kell az �llatokat. Lehet, hogy a nyolc- t�zhetes malacok sz�re m�g nem csom�sodna, de aj�nlatos m�r ebben a korban elkezdeni a sz�r �pol�s�t. Nem csak a fel�let�t kell �tdolgozni, hanem eg�szen a b�rig le kell �rni a f�s�vel. Kis, macsk�k sz�m�ra gy�rtott kef�t, �s f�s�t vegy�nk (egy s�r�bbet �s egy ritk�bbat). A f�mfog� eszk�z�kkel �vatosan b�njunk, mert k�nnyen kiszedik az aljsz�rzetet. Hossz�sz�r� �llatokhoz ink�bb term�szetes s�rtekef�t haszn�ljunk. F�s�l�st k�nny�t� spray-t is alkalmazhatunk.
A rexoid hossz�sz�r� fajt�k (texel, merin�, alpaka, mohair) bund�j�t ne f�s�lj�k, mert ezzel �ppen a k�v�natos csig�kat t�vol�tan�nk el. Az � sz�r�ket k�zzel kell karbantartani. Naponta ellen�rizz�k, nem akadt-e valami a sz�rbe, ha kell, k�zzel t�vol�tsuk el a szennyez�d�seket, �s seg�ts�k a csig�k kialakul�s�t. F�rdet�s�ket 1,5 - 2 h�ttel a ki�ll�t�s el�tt v�gezz�k, hogy a sz�rnek legyen elegend� ideje visszanyerni eredeti form�j�t.

A menthetetlen csom�kat �vatosan v�gjuk ki oll�val. Lekerek�tett v�g� oll�t haszn�ljunk, �gy kisebb az �llatok s�r�l�s�nek vesz�lye. �ltal�ban �rdemes ritk�tani a sz�rt az �llatok h�tuls� r�sz�n: A h�mek herezacsk�ja k�r�l, �s a n�st�nyek fenek�n�l.
Azonban a hossz�sz�r� �llatok �pol�sa sem �rd�ng�ss�g: heti egy alkalom t�bbnyire el�g ahhoz, hogy a fajt�nak megfelel�, l�tv�nyos sz�rzetben tartsuk kedvenc�nket. 

F�rdet�s

F�rdet�ssel is pr�b�lkozhatunk, de erre igaz�b�l nincs rutinszer�en sz�ks�g. Csak konkr�t szennyez�d�s eset�n vagy ki�ll�t�si felk�sz�t�s r�szek�nt f�rdess�nk. Enyhe sampont (pl. kutyasampont) haszn�ljunk, de ne kenj�k be vele az �llatok fej�t. A v�z ne legyen forr�, ink�bb k�z-meleg, alaposan �bl�ts�k ki vele a sz�rb�l a kozmetikumok marad�kait. Kedvenc�nket tarthatjuk v�gig egyik kez�nkben, de ak�r le is tehetj�k, f�leg ha a mosd�kagyl�ban f�rdetj�k. Hogy ne cs�szk�ljon, tegy�nk al� kisebb gumisz�nyeget. �bl�t�s ut�n t�r�lk�z�vel itassuk fel a nedvess�g min�l nagyobb r�sz�t. �gyelj�nk arra, hogy a hajsz�r�t� ne �gesse a tengerimalac b�r�t: ink�bb kicsit t�volabbr�l, a hajsz�r�t�t folyamatosan mozgatva sz�r�tsuk. Lehet�leg minden esetben sz�r�tsuk meg teljesen az �llatok sz�r�t, �gy elker�lhet�k a megf�z�sb�l ered� vesz�lyes komplik�ci�k.

�l�sk�d�k

El�fordulhat, hogy kedvenceinket �l�sk�d�k t�madj�k meg. Ez minden �llattal el�fordulhat, hiszen �l�sk�d�ket szinte b�rmivel behurcolhatunk, nem csak egy m�sik malact�l fert�z�dhetnek meg.

Tet�
A tetvek kis feh�res sz�n� �llatk�k, a sz�rzet�ben �lnek, �s szerencs�re szabad szemmel is j�l l�that�k. A fel�letes szeml�l� esetleg korp�nak n�zi �ket, pedig l�that�an m�szk�lnak a sz�rsz�lakon. Mivel vil�gos sz�n�ek, a s�t�t �llatokon k�nnyebben, a vil�gos sz�n�eken nehezebben �szrevehet�k. Kezel�s�k nem bonyolult, �s megfelel� szerrel igen hat�sos. E c�lra speci�lis samponok �s bef�j�-szerek (spray-k) kaphat�k. Arra �gyelj�nk, hogy egyik szer se ker�lj�n az �llat szem�be. Mindig ellen�rizz�k, hogy az adott szer adhat�-e tengerimalacoknak, �s ha igen, mennyi id�s kort�l.
A fert�z�tt �llatokkal egy�tt vagy k�rnyezet�kben tartott malacokat is kezelj�k!

B�ratka
A b�ratk�k szemmel sajnos nem l�that�k. A tulajdonos csak a kellemetlen jeleket tapasztalja. El�sz�r h�ml� ter�leteket vesz �szre a szemek k�r�l, az orron, a f�lkagyl� bels� oldal�n. Majd a sz�rzet matt, t�redezett lesz, helyenk�nt hullani kezd. A tengerimalac ek�zben egyre er�sebben vakar�dzik, ak�r v�res sebeket is kaparhat mag�n. Ak�r roham-szer�en is r�t�rhet a vakar�dz�si k�nyszer. Kezel�s hi�ny�ban az �llat v�gkimer�l�sben pusztul el.
A Trixacarus caviae nev� faj csak tengerimalacokon �l, de pl. a nyulak atk�it a tengerimalacok is elkaphatj�k!
A b�ratk�k injekci�val beadott vagy "cseppent�s" szerrel kezelhet�k. A cseppekb�l az el��rt adagot az �llat v�ll�n�l helyezz�k a b�rre (nem a sz�rzetre!), a hat�anyag el fog oszlani a teljes b�rfel�leten. A kezel�st 10-14 nap m�lva kell ism�telni.
Atka ellen is kezelj�k a k�zelben �l� �llatokat is!

B�rgomba
A b�rgomba sok�ig �szrev�tlen maradhat, mivel kev�sb� viszket, mint p�ld�ul az atk�ss�g. Vesz�lyes, mert m�s �llatokat �s embert is fert�zhet. Gomb�sod�s atk�s fert�z�skor m�sodlagosan is kialakulhat. Kezel�s�re sz�mos szer kaphat�: kr�m, bef�j� szer, sampon, tabletta. A fert�z�tt �llatokat k�l�n�ts�k el!

�l�sk�d�kkel t�rt�nt fert�z�s ut�n megfelel� szerekkel fert�tlen�ts�k a ketrec �s a berendez�si t�rgyakat is. A k�ra kieg�sz�t�sek�ppen adagoljunk �llatainknak kiss� t�bb C-vitamint, �s tel�tetlen zs�rsavakat tartalmaz� t�pl�l�k-kieg�sz�t� k�sz�tm�nyeket, esetleg kev�s napraforg�-magot.