Teny�szt�s

Ivar�r�s, ivarz�s, fedeztet�s

A tengerimalac-n�st�ny els� ivarz�sa nagyon hamar, m�r 28-35 napos kor�ban bek�vetkezik. Elvileg m�r ekkor megterm�keny�lhet, vagyis 10 h�t m�lva ak�r sz�lhetne is. Ebben a korban azonban m�g � maga sem kifejlett. A t�l korai vemhes�l�st elker�lend� a n�st�nyt 4 hetesen el kell k�l�n�teni a h�mekt�l. Csak akkor fedeztess�k el�sz�r, amikor el�rte a 650-750 grammos tests�lyt. Ez 4-7 h�napos kor�ban fog megt�rt�nni. Ennyi id�re van sz�ks�g�k a n�st�nyeknek ahhoz, hogy feln�jenek, meger�s�djenek, �s alkalmass� v�ljanak a k�lyk�k kihord�s�ra �s felnevel�s�re. Ugyanakkor nem is tan�csos ezut�n t�l sok�ig v�rni az els� fedeztet�ssel, a n�st�ny egy�ves kora el�tt mindenk�ppen sz�lj�n, ha k�s�bb is teny�szteni szeretn�nk vele. Egy n�st�ny kb. 16 (13-20) naponta ivarzik, fog�kony id�szakuk tartama 6-15 �ra. Az ell�s ut�n 1-6 �r�val �jra fogamz�k�pes �llapotba ker�l.

A h�mek her�i 6-8 hetesen sz�llnak le, ett�l a kort�l m�r fedez�k�pesek.
A fedez�sre legt�bbsz�r spont�n sor ker�l, egyszer�en egy�tt kell tartani a n�st�nyt a kiv�lasztott h�mmel. Sokszor tan�i lehet�nk az esem�nynek, de egyes �llatok "szem�rmesebbek", �gy a fedez�s pontos ideje nem mindig hat�rozhat� meg 100%-os pontoss�ggal. Ha nem saj�t h�mmel p�ros�tjuk n�st�ny�nket, akivel folyamatosan egy�tt lehet, legal�bb 3, de ink�bb 4 h�tig hagyjuk a kiv�lasztott h�mn�l, �gy a fedez�s szinte biztosan bek�vetkezik.

Vemhess�g, ell�s

A vemhess�g els� hetei szinte �szrevehetetlenek. 4 h�t ut�n kb. 100 gramm a s�lyn�veked�s, 6 h�t ut�n m�r szemmel is l�that� a gyarapod�s. Ekkor m�r �rezhet� a k�lyk�k mozg�sa is. Az �tlagos vemhess�gi id� 68 nap. Ha csak egy k�ly�k van, 71 nap is lehet, a nagyobb (4-6 k�ly�k) almok �ltal�ban 62-67 napra sz�letnek. A k�lyk�k burokban j�nnek vil�gra, az anyjuk szak�tja fel azt, hogy a kicsik l�legezni tudjanak. A n�st�ny �ltal�ban elfogyasztja a burkot, a k�ld�kzsin�rt �s a m�hlep�nyt is. Er�teljesen nyalogatja a k�lyk�ket, ezzel tiszt�tja �ket, �s �szt�nzi l�gz�s�ket. Ha t�l gyorsan j�nnek a k�lyk�k egym�s ut�n, vagy tapasztalatlan az anya, a k�ly�k befulladhat a burokba. M�s n�st�nyek seg�thetnek a munk�ban, de ak�r mi magunk is beavatkozhatunk, ha sz�ks�g�t �rezz�k. V�g�l magukat is megtiszt�tj�k az any�k.

Megoszlanak a v�lem�nyek abban a tekintetben, hogy a n�st�nyek egy�tt elljenek-e. Ha t�bben vannak egy�tt, t�bbet mozognak, �s a j� kapcsolatban l�v� n�st�nyek az ell�skor is seg�tenek egym�snak a k�lyk�k kiszabad�t�s�ban �s tisztogat�s�ban. A vesz�ly abban �ll, hogy esetleg a seg�dkez� n�st�ny is fogyaszt a m�hlep�nyb�l, ez pedig kiv�ltja az � ell�s�t is - m�g akkor is, ha � maga m�g nincs eg�szen id�ben. Egyesek szerint a n�st�nyek vet�l�s�t m�r az is kiv�lthatja, ha jelen vannak egy m�sik n�st�ny ell�s�n�l. Lehet�s�g szerint teh�t ne tegy�nk egy csoportba v�rhat�an hasonl� id�pontban ell� n�st�nyeket.

A h�m jelenl�te nem zavarja az ell�st, n�melyek m�g seg�tenek is a n�st�nyeknek. A k�lyk�ket sem b�ntj�k, s�t ink�bb igen nagyvonal�an viselkednek vel�k. Akkor lehet csak vesz�lyes a helyzet, amikor a n�st�ny az ell�st k�vet�en hamarosan ism�t ivarzik, �s a h�m term�szetesen ki is akarja haszn�lni a lehet�s�get. Ha nem igaz�n �sszeszokott a p�r, a nagy kerget�z�sben esetleg akaratlanul is eltaposhatj�k, megs�rthetik az �jsz�l�tteket. Fontos teh�t, hogy ismerj�k a p�r �s f�leg a h�m viselked�s�t, amikor eld�ntj�k, maradhat-e a hamarosan ell� n�st�ny mellett.

Vemhess�gi m�rgez�s / toxik�zis

 A probl�ma tulajdonk�ppen anyagcsere-zavar, mely a vemhess�g v�ge fel� vagy r�viddel az ell�s ut�n l�p fel, amikor a szervezetnek sok gl�k�zra van sz�ks�ge. A n�st�ny nem eszik, apatikus lesz, n�h�ny �ra alatt elpusztul. Sajnos kiv�telnek sz�m�t, ha egy, m�r t�neteket mutat� n�st�nyt siker�l megmenteni. Lehet�s�geik a megel�z�sre korl�toz�dnak:
A t�ls�ly hajlamos�t� t�nyez�. K�v�r n�st�nyt semmik�ppen se fedeztess�nk. El�sz�r vissza kell nyernie norm�lis tests�ly�t, mert a vemhess�g alatti fogy�k�ra is igen kock�zatos. A vemhess�g alatt ne v�ltoztassunk �trendet! Etess�k �tv�gya szerint, kapjon sok sz�n�t �s z�ldf�l�t, �s a friss v�zr�l se feledkezz�nk meg.
A stressz a m�sik kock�zati faktor. Az el�rehaladottan vemhes n�st�nyt ne mozgassuk, ne helyezz�k �t m�sik csoportba, �s hozz� se tegy�nk be sz�m�ra ismeretlen n�st�nyeket. Ugyanakkor ker�lj�k el azt is, hogy egyed�l maradjon. A mag�nyos n�st�ny ellustulhat, keveset mozog, �s unatkozik. Ha m�s malacok t�rsas�g�ban van, sokkal t�bbet mozog, ez pedig cs�kkenti a toxik�zis kock�zat�t.
Ha ki tudjuk tapintani a magzatok mozg�s�t, akkor ellen�rizz�k azt rendszeresen. Amint megsz�nik, de az ell�s vagy a vet�l�s nem indul el, keress�k fel az �llatorvost! Val�sz�n�, hogy a kicsik valamilyen ok folyt�n elpusztultak, �s ha nem t�voznak id�ben, az anyjuk �let�t vesz�lyeztetik.

A k�lyk�k

A k�lyk�k f�szekhagy�k: nyitott szemmel, teljesen sz�r�sen sz�letnek. �rz�kszerveik m�k�dnek, n�h�ny �r�n bel�l j�rnak, �s m�r eszegetnek f�vet, sz�n�t is. 70-110 grammal sz�letnek, egy egyke lehet, hogy ak�r 150 grammal. A n�st�nynek csak k�t eml�je van, de ak�r 6 k�lyk�t is tud felv�ltva szoptatni. Term�szetesen ebben az id�szakban a n�st�ny etet�s�r�l megk�l�nb�ztetett figyelemmel gondoskodjunk. Ha eddig is megfelel�en etett�k, k�l�n kieg�sz�t�sre nincs sz�ks�ge, de mindenb�l nagyobb mennyis�get fog fogyasztani. Amint a k�lyk�k megsz�lettek, helyezz�k lejjebb az �nitat�t, hogy �k is el�rhess�k. A kicsik m�r n�h�ny naposan megtanulj�k anyjukt�l az itat� haszn�lat�t, �s rendszeresen fel is keresik azt. Lehet�leg min�l t�bbf�le z�ldeles�get adjunk az any�nak. Ez az�rt is fontos, mert a k�lyk�k t�le tanulj�k meg, hogy mi ehet�, �s mi nem. Amit n�h�ny hetesen ettek, azt k�s�bb is hajland�ak lesznek elfogyasztani. A csak r�p�n �s alm�n tartott n�st�nyek k�lykeivel viszont az �j tulajdonosnak probl�m�i lesznek majd, amikor egy�b z�ldeles�ggel akarja k�n�lni �ket.
Ahol t�bb szoptat� n�st�ny van egy�tt, ott a k�lyk�k m�s n�st�nyekn�l is szophatnak. Ez�rt kell figyelni, hogy csak hasonl� kor�ak legyenek egy�tt, nehogy a nagyobb k�lyk�k elnyomj�k a kisebbeket. A tengerimalac-n�st�nyek nagyon j� any�k, m�s n�st�nyek �rv�n maradt k�lykeit is �ltal�ban minden bonyodalom n�lk�l elfogadj�k. A kicsik nagyon gyorsan fejl�dnek, 3 hetes korban m�r egyre kevesebbet szopnak, 4-5 hetes korukban az anyjuknak t�bbnyire m�r nincs is teje. Ekkor a k�lyk�k elv�laszthat�k.
Ha feln�tt h�m nincs a ketrecben, a k�ly�k-n�st�nyek ak�r az anyjukkal is maradhatnak, am�g �j hely�kre nem ker�lnek. A kis h�meket viszont 4 hetes koruk k�r�l v�lasszuk el a n�st�nyekt�l. M�r kor�bban is rendszeresen udvarolnak anyjuknak �s testv�reiknek. A nagyobb n�st�nyek val�sz�n�leg m�g nem engedik befedezni magukat, �s kis termet�k miatt a h�m k�lyk�k nem is lenn�nek sikeresek n�luk, de h�gaikat m�r ekkor k�nnyed�n befedezhetik! Legjobb a n�vend�k h�mekb�l k�l�n csoportokat alkotni, de ak�r egy-egy �ppen mag�nyos feln�tt h�mhez is betehetj�k �ket. A n�h�ny hetes k�lyk�kkel a h�mek �ltal�ban nagyon toler�nsak, �s minden agresszi� n�lk�l befogadj�k �ket. Ha n�st�nyek is vannak a k�zelben, a fiatal h�mek 3-4 h�napos korukig lehetnek egy�tt, ill. a feln�tt h�mmel. Ezut�n hamarosan megkezd�dnek az egyre komolyabb� v�l� �sszecsap�sok.

A teny�szt�sr�l

Ha k�lyk�ket szeretn�nk, �s van egy megfelel� �letkor�, kond�ci�j� �s eg�szs�ges n�st�ny�nk, h�met kell hozz� v�lasztani. Lehet�leg ne p�ros�tsunk k�zeli rokonokat, mivel a szoros belteny�szt�s sok degenerat�v tulajdons�got hozhat felsz�nre, �s �ltal�nos eg�szs�gi leroml�shoz is vezet. A vonalteny�szt�st is hagyjuk meg a tapasztalt teny�szt�k r�sz�re. A vonalteny�szt�s t�volabbi rokonok p�ros�t�s�t jelenti, �s mindig egy bizonyos c�l �rdek�ben v�gzik, p�ld�ul valamilyen el�ny�s tulajdons�got szeretn�nek er�s�teni az adott vonalban. A rokonok c�lzott p�ros�t�s�hoz azonban megfelel� szaktud�s �s el�ismeretek sz�ks�gesek. �ppen ez�rt, ha egy p�rt vesz�nk az �zletben, el�tte mindig �rdekl�dj�nk, hogy az elad�sra k�n�lt malacok nem alomtestv�rek-e. A keresked� �ltal adott inform�ci� ennyiben �ltal�ban ki is mer�l. Egy teny�szt� persze r�szletesen be tud sz�molni elad� k�lykei sz�rmaz�s�r�l, ak�r tan�csot is tud adni j�vend� teny�szt�s�kkel kapcsolatban.
N�h�ny gondolat azoknak, akik nem csak egy-egy alkalmi almot szeretn�nek, hanem val�ban egy fajta teny�szt�s�be akarnak belev�gni.

Legel�sz�r ismerj�k meg a kiv�lasztott fajt�t! J�rjunk ki�ll�t�sokra, l�togassuk meg azokat, akik kedvenc fajt�nkat teny�sztik. K�rj�nk tan�csokat, "tanuljuk a fajt�t"! Ismerkedj�nk meg a fajta neh�zs�geivel, a teny�szt�s probl�m�ival is.

Ne apr�zzuk el er�nket! Nem �rdemes azonnal h�rom-n�gy fajta teny�szt�s�be fogni. Egy vonal kialak�t�sa is legal�bb 30-40 �llat folyamatos tart�s�t ig�nyli. Egy, maximum k�t fajt�val foglakozzunk. Ha k�t fajta mellett d�nt�nk, lehet�leg olyanokat v�lasszunk, melyeket alkalmank�nt keresztezni is tudunk, ezzel kicsit t�gabb teret enged�nk lehet�s�geinknek.

Ne egyszerre akarjuk megv�s�rolni teljes indul� �llom�nyunkat! A j� teny�sz�llatokra v�rni kell, k�l�n�sen, ha egy ritk�bb fajt�t vagy sz�nt v�lasztottunk. K�llemben, min�s�gben �s vonalban val�ban �sszeill� �llatokat pedig nagyon neh�z beszerezni. Val�sz�n�leg h�napokat kell majd v�rni egy-egy �llatra. Kezdj�nk 2-3 n�st�nnyel �s egy vagy k�t h�mmel, �s fokozatosan, az ad�d� lehet�s�geket kiv�rva b�v�ts�k az �llom�nyt.

Mindig a c�ljainkat lehet� legjobban megk�zel�t� �llatokat v�s�roljuk meg! Ne akarjunk "kiteny�szteni" egy-egy fajt�t, csak az�rt, mert a k�zelben �ppen nem kaphat�. Aki fekete sheltie-t akar teny�szteni, fekete sheltie-ket vegyen, aki v�r�s r�vidsz�r�vel akar foglalkozni, az v�r�s r�vidsz�r�t v�s�roljon. Ha eg�szen m�s kiindul� �llataink vannak, gener�ci�kba telhet, mire eljutunk a k�v�nt fajt�hoz �s sz�nhez, �s akkor is csak igen vegyes �r�k�t�s� �llataink vannak. A min�s�get pedig m�g egy�ltal�n nem jav�tottuk!

Amennyire csak lehet, pr�b�ljunk egy�ttm�k�dni a t�bbi teny�szt�vel! F�leg a kezdetekben hallgassunk tan�csaikra, k�rj�k ki v�lem�ny�ket egy-egy l�p�s el�tt. A tapasztaltabb teny�szt�k azonban tudj�k, hogy a teny�szt�s b�rmely szakasz�ban nagyon hasznos az egy�ttm�k�d�s. Mindenkinek korl�tozottak a lehet�s�gei, �s egy-egy fedeztet�s, egy-egy idegen �llat v�s�rl�sa vagy �ppen k�z�s tart�sa nagy seg�ts�g lehet az el�rel�p�shez.

Felel�ss�g

Term�szetesen m�g a fedeztet�s el�tt kell eld�nteni, hogy mi legyen a k�lyk�kkel, hiszen felel�sek vagyunk �rt�k. Puszt�n az�rt, mert "olyan aranyosak", ne v�llaljunk k�lyk�ket. A k�lyk�k ell�t�sa, felnevel�se, id�, p�nz, �s sok munka. Nem biztos, hogy 3-4 hetes korukban m�r mehetnek is az �j tulajdonosokhoz. El�fordul, hogy m�g hetekig, s�t h�napokig kell tartanunk �ket, mire megb�zhat� �j otthont tal�lunk sz�mukra. Ilyenkor term�szetesen k�l�n f�r�helyet ig�nyelnek (nemenk�nt!), �s �ppen olyan ell�t�st, mint sz�leik. Az is el�fordulhat, hogy valamilyen okb�l - pl. allergia, csal�di k�r�lm�nyek v�ltoz�sa - k�nytelenek lesz�nk egy-egy k�lyk�t k�s�bb visszafogadni, �s �j gazd�t keresni sz�m�ra.
Egy d�sz�llat-bolt is j� alternat�va lehet, de mindig ellen�rizz�k a k�r�lm�nyeket. Csak akkor hagyhatjuk ott nyugodt sz�vvel k�lykeinket, ha az �zletben elv�rhat� tart�si k�r�lm�nyeket biztos�tanak, a nemeket k�l�n tartj�k, �s az �j tulajdonosokat megfelel� inform�ci�kkal �s �ruv�laszt�kkal tudj�k ell�tni.

Ivartalan�t�s

Az ivartalan�t�s megoldja a nemk�v�nt k�lyk�k sz�let�s�nek probl�m�j�t, ugyanakkor lehet�v� teszi, hogy k�l�nb�z� nem� �llatokat tartsunk egy�tt. Fontos: feln�tt h�meket ivartalan�t�s ut�n sem lehet n�st�nyek k�zel�ben egy�tt tartani!
Az ivartalan�t�st a h�m �llatokon v�gzik. A n�st�nyek m�t�tje bonyolultabb, �s sokkal kock�zatosabb, ez�rt csak �letment� esetekben szokt�k elv�gezni.
Csak olyan �llatorvost b�zzunk meg a dologgal, aki m�r szerzett n�mi gyakorlatot tengerimalacokkal.
A m�t�t ut�n a malac felt�tlen alapos odafigyel�st ig�nyel! Term�szetesen a t�bbi �llatt�l elk�l�n�tve kell elhelyezni, erre megfelel egy kisebb ketrec is, n�mi �talak�t�ssal. Hagyom�nyos almot nem haszn�lhatunk, mert annak darabjai esetleg beleragadn�nak a friss sebbe. Ilyenkor j� szolg�latot tesz egy t�r�lk�z� vagy egy speci�lis, pl. kuty�k szobatisztas�gra szoktat�s�hoz haszn�lt v�kony, pelenka-szer� anyag. B�rmit is haszn�lunk, legal�bb naponta cser�lni kell.
Haszn�ljunk sz�nar�csot, a sz�razeles�get pedig alacsony t�lk�ba tegy�k. A m�t�t ut�n sok �llatorvos m�anyag gall�r felhelyez�s�t javasolja. A gall�r megakad�lyozza, hogy malacunk a seb�hez ny�ljon, ugyanakkor sz�m�ra ijeszt� lehet, �s el�fordul, hogy nehezen k�zlekedik vele. Figyelj�k, hogy boldogul, ha sz�ks�ges, tegy�k alacsonyabbra az itat�t, v�ltoztassunk etet�t�lat.
A sebet s�r�n ellen�rizz�k, kezelj�k az orvos utas�t�sainak megfelel�en, b�r ez legt�bbsz�r csak fert�tlen�t�st jelent. Az �llatorvos fogja azt is megmondani, mikor kell a varratszed�sre visszavinni. Erre t�bbnyire a m�t�t ut�n 10 nappal ker�l sor.
Malacunk az altat�sb�l �bredve m�g sok�ig nagyon szerencs�tlen lehet: nehezen mozog, �s val�sz�n�, hogy ak�r napokig nek�nk kell pl. itatnunk. El�sz�r kiskan�llal vagy fecskend�vel (t� n�lk�l!) pr�b�lkozzunk, �s ahogyan kezd jobban lenni, saj�t �nitat�j�b�l k�n�ljuk.
A legfontosabb, hogy figyelj�k, hogy boldogul kedvenc�nk, �s ha kell, seg�ts�nk neki. Ha b�rmi nyugtalan�t�t tapasztalunk, azonnal k�rdezz�k meg az �llatorvost!